2010. november 1., hétfő
Bartos Cs. István: Gondolatok a táplálkozásról
Rövid tudományos értekezés
A mai modern civilizáció embere nem magáért a létfenntartásért táplálkozik, nem a munkavégzéséhez és gondolkozásához szükséges anyagokat veszi magához, hanem a gasztronómiai (das ist kulináris!) élvezet kedvéért. A természetes ember életének fenntartása végett eszik, azt, amit számára környezete felkínál. A civilizált ember az étkezésben örömforrást keres. Evvel a modern ember elszakadt a szükségességen alapuló táplálkozástól, így eltoszta az evés tulajdonképpeni rendeltetésit.
A bartosista táplálkozástudomány túl van a polgári hedonizmuson, így elmondhatjuk, hogy az eddigi legmagasabb fejlettségi fokú étkezési kultúra. A természetes ember és az állatok szokásait emelte tudományos szintre. A bartosista étkezés a modern civilizációt ugyanúgy környezetnek tekinti, amiképpen az állatok: az ipar által még érintetlen és az az által termelt hulladék felhasználásával alakítja ki újfajta konyhaművészetét, ami egyedülálló az emberiség eddigi történetében.
Ha megvizsgáljuk a bartosista konyhaművészet alapanyagait, látnunk kell, hogy a nyers, feldolgozatlan (vagy már a civilizáció által salakanyagként kitermelt) matériából merít. Ezeket bárki megtalálhatja: a réten, a mezőn, erdőkben, patakokban, szemeteskukákban, hulladéklerakó-telepeken, az utcán vagy akár saját magán. Mik ezek az anyagok? Fű, gyom, rovarok, faanyag, levelek, föld, békák, halak, egerek, patkányok, háztartási hulladék, kifuserált berendezési tárgyak, szövet, emberi haj, köröm, stb. Egyszóval a minket körülvevő tárgyi világ. Egyszóval a bartosista táplálkozás a természeti népek táplálkozáshoz nyúlik vissza, ahol is a tápanyagot a környezetben készen talált anyagok jelentik – csak éppen ugyanezt az ipari társadalom által teremtett környezetben valósítja meg. Ezeket az anyagokat azonban (és ez már továbbfejlesztése az elméletnek) bartosistán készíti el. Olyan nem nyers hozzávalókat is felhasznál (mint kristálycukor, liszt, zsír, rumaroma, stb.), melyek olcsón, pár száz forintért beszerezhetőek. Ezzel a fogyasztói civilizáció egyfajta szimbolista kritikáját fogalmazza meg.
A mai modern civilizáció embere nem magáért a létfenntartásért táplálkozik, nem a munkavégzéséhez és gondolkozásához szükséges anyagokat veszi magához, hanem a gasztronómiai (das ist kulináris!) élvezet kedvéért. A természetes ember életének fenntartása végett eszik, azt, amit számára környezete felkínál. A civilizált ember az étkezésben örömforrást keres. Evvel a modern ember elszakadt a szükségességen alapuló táplálkozástól, így eltoszta az evés tulajdonképpeni rendeltetésit.
A bartosista táplálkozástudomány túl van a polgári hedonizmuson, így elmondhatjuk, hogy az eddigi legmagasabb fejlettségi fokú étkezési kultúra. A természetes ember és az állatok szokásait emelte tudományos szintre. A bartosista étkezés a modern civilizációt ugyanúgy környezetnek tekinti, amiképpen az állatok: az ipar által még érintetlen és az az által termelt hulladék felhasználásával alakítja ki újfajta konyhaművészetét, ami egyedülálló az emberiség eddigi történetében.
Ha megvizsgáljuk a bartosista konyhaművészet alapanyagait, látnunk kell, hogy a nyers, feldolgozatlan (vagy már a civilizáció által salakanyagként kitermelt) matériából merít. Ezeket bárki megtalálhatja: a réten, a mezőn, erdőkben, patakokban, szemeteskukákban, hulladéklerakó-telepeken, az utcán vagy akár saját magán. Mik ezek az anyagok? Fű, gyom, rovarok, faanyag, levelek, föld, békák, halak, egerek, patkányok, háztartási hulladék, kifuserált berendezési tárgyak, szövet, emberi haj, köröm, stb. Egyszóval a minket körülvevő tárgyi világ. Egyszóval a bartosista táplálkozás a természeti népek táplálkozáshoz nyúlik vissza, ahol is a tápanyagot a környezetben készen talált anyagok jelentik – csak éppen ugyanezt az ipari társadalom által teremtett környezetben valósítja meg. Ezeket az anyagokat azonban (és ez már továbbfejlesztése az elméletnek) bartosistán készíti el. Olyan nem nyers hozzávalókat is felhasznál (mint kristálycukor, liszt, zsír, rumaroma, stb.), melyek olcsón, pár száz forintért beszerezhetőek. Ezzel a fogyasztói civilizáció egyfajta szimbolista kritikáját fogalmazza meg.
*
Következzék a tanulmány kézirata és tekintsünk meg egy heti bartosista menüt!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)