Bartos mester bevezetője a Horror Füzetekhez

"A Bartos Horror Füzetekből tizenvalahány füzet készült, ezek többnyire elvesztek, Fehérváron és Budapesten eladtam őket gyűjtőknek, nem rossz áron, darabját 500 forintért. Kicsit bánom, de meg voltam szorulva. Szatócs Jankó történetét magam vágtam össze, miután legépeltettem, a borítón lévő képeket az ebronitról szereztem. Egyik képen Issei Sagawa áldozata látható, Sagawa ismert japán kannibál, máig szabadon él, könyveket ír és a médiában szerepel mint különleges ínyenc. A másik képen Ed Gain látható, akinek a személye több filmet is ihletett.*

Ezekben a népies stílusú rémhistóriákban kiélezetten jelenítem meg a nyomor farkastörvényeit és a keze munkájából élő ember kiszolgáltatottságát. Ez "ponyva" irodalom - vagyis a nép számára íródott. A kannibalizmus annak szimbóluma, miként felják fel egymást a szorult helyzetbe került szegények. Mondhatja valaki, hogy túlságosan csücskös az ábrázolás módja, de ugyanez óriási nézőszámot produkált, amikor Hannibal Lecterről volt szó. Amikor egy megélhetését elvesztett apa kiirtja a családját és magát is megöli - legutóbb talán májusban történt ilyen - az is a Nagy Bartos bizarr gondolkodásának terméke? A rémhistóriáim meglévő vándorpoétai hagyományokat folytatnak, mint a lublói születésű Bodó Márton, Mezőtúri Nagy Károly, Csató Ignác, Tatár Péter vagy ifj. Misik János munkája, akikről lehet olvasni Bisztray Gyula Jókedvű magyar irodalmában** vagy Békés Istvánnál***. Ebben a legnagyobb művészet a sűrítés, amiben Móricz Zsigmond is nagy mesterem volt, és ő sem bicskázta le a juhászokat írás helyett. Amikor leírja, hogy fullad meg hőse összeszűkült gyomra miatt, azon látszik, milyen aranytollú. Jókai ezt száz oldalban írta volna meg, dehát ki a faszt érdekel, milyen színű lánc lóg a kereveten? Sokáig próbáltam betuszkolni magam valamilyen fiókba, minthogy Móricz Zsigmond író, nem más, Lenin filozófus és forradalmár, stb. Rájöttem, hogy én mindenben újat kell alkossak, a legnagyobb kell legyek a saját műfajomban, ami nincs is. Ahogy nagy tanítóm, Varecza mondta - aki a legnagyobb individualista UTÁNAM: Miért üljek más székére, mikor magam is tudok széket csinálni?"

Hortobágyi jegyzetei

*    Psycho (1960, Robert Bloch, Alfred Hitchcock); Deranged ["Téboly"] (1974, Jeff Gillen, Alan Ormsby); A texasi láncfűrészes mészárlás (1974, Kim Henkel, Tobe Hooper)
**  Bisztray Gyula. Jókedvű magyar irodalom. Budapest: Gondolat. 1968.
*** Békés István. Magyar Ponyva Pitaval. Budapest: Minerva. 1966. (Pitaval = híres, példaértékű - többnyire jogi - esetek gyűjteménye; az egyik legismertebb gyűjtő, François Gayot de Pitaval neve nyomán)